Helyszín a művelődési ház
A Dunaföldvári Család -és Gyermekjótéti Szolgálat szervezésében kedden délutánonként, 14 órától szakemberek tartanak előadásokat időskorúaknak. Egészségügyi, életmódbeli tanácsokat kapnak a korukhoz kötődő problémákról, jelenségekről. Az előadók egyszerű stílusban, köznapi nyelven, napi példákkal közelítik meg a témákat. A nyári szünet után szeptember közepén került sor az első előadásra, mely során az állandó előadó, Dr. Jászberényi József az idősebb korban jelentkező ismeretlen szindrómákról beszélt. Hangsúlyozta, hogy célja nem egy tudományos előadás tartása, hanem a figyelemfelkeltés, az önismeret fejlesztése, az önmagunkra való odafigyelés fontosságának hangsúlyozása.
A szindrómák tulajdonképpen tünetegyüttesek
Idősebb korban sok kihívás éri az embereket. Ilyen például a nyugdíjba vonulás, a különböző betegségek felbukkanása, közeli családtag elvesztése. Ezek akaratlanul is hatnak az ember személyiségére, s gyakran negatív irányba. Furcsa szokások alakulnak ki, például az önelhanyagolás, a felesleges felhalmozás, gyakori félreértettség, gyanakvás. Az egyén ezt általában nemigen veszi észre magán. Általában a családtagok ismerik fel ezt a személyiségváltozást. Ha feltűnő ez a jelenség, mindenképpen szakemberhez kell fordulni, orvoshoz vagy pszichológushoz. Elhanyagolás esetén akár egészségkárosodás is kialakulhat. Fontos, hogy az érintett legyen partner, fogadja el a segítséget. Ugyanakkor nagyon tapintatosan kell kezelni ezeket a tüneteket.
Az egyedül élők esete kissé problémásabb, de ez esetben is lehet segíteni. Fontos, hogy az illetőnek legyenek emberi kapcsolatai, ne zárkózzon el embertársaitól, lehetőségeihez mérten keresse a közösségeket, járjon emberek közé, valamilyen formában biztos kap segítséget.
Hasznosság és értékesség érzése idős korban
Balla Györgyi pszichológus ezen a címen tartott érdekes előadást a hallgatóságnak. A téma mindenki számára ismerős jelenség. Gyakoribb, hogy idős korban az ember alulértékeli önmagát, az ritkább, ha felülértékeli. Mindkét eset sok problémát jelenthet, személyiségzavarokat eredményezhet.
Az egyén segítségre szorul. Szerencsés eset, ha a család ezt észreveszi, és próbál segítséget nyújtani. Alapvető, hogy az idős ember fontosnak érezze magát, bizonyos dolgokat rá lehet bízni, feladatokat kap, melyeket el tud látni. Érezze, hogy élettapasztalataira, ismereteire még szükség van. Véleményére odafigyelnek. Fontos, hogy kapjon visszajelzéseket, észrevegyék, ha valami hasznos dolgot tett, jó tanácsot adott. Ezáltal a feleslegesség érzete jelentősen csökkenthető. Az egyedül élők helyzete sem reménytelen. Alakítson ki kapcsolatokat, keresse a közösségeket, vállaljon feladatokat e közösségekben. Minden lehetséges alkalmat meg kell ragadni, hogy érezze embertársai közelségét, bizalmát. Kösse le önmagát és gondolatait különféle hasznos tevékenységekkel. Ez enyhíti a magányt, a feleslegesség érzését.
